Nos, egy esküvőn mindenki tud fotózni. Az anyós, az anyu, a nagyi, az Ilike, meg a Cilike is, bár róluk fogalmam sincs hogy kicsoda. Az esküvőt sohasem a pasi szervezi, de egy dolgot nem engedek ki a kezem közül! Ez pedig egy profi fotós felkérése.
Nos, az esküvőm -ha már végre belevágunk-, szeretném én is, hogy tökéletes legyen. Egy projektet szeretnék én a kezemben tartani. Ez pedig a megfelelő fotós kiválasztása. Tekintve, hogy magam is fotográfusi, illetve videós-filmes vonalon mozgok, nem vagyok hajlandó megelégedni az összeeresztett rokonság ócska telefonos fényképeivel. Nincs olyan dolog ami jobban idegesítene, hogy odaadom esetleg a saját felszerelésemet valami kevésbé analfabéta rokonnak, hogy lőjön pár képet, ha már úgyis etetjük a bulin, és mindezek után a képeket visszanézve szakmai szemmel csak a kritikát venném észre. Gyakorlatilag lenne egy halom képem, amit nem szívesen nézegetnék a falon.
Szóval szeretném ezt elkerülni, úgyhogy elkezdek körbenézni az ismerőseim között. Hirtelen most elsőként Farkas-Mohi Balázs kolléga jut eszembe. Javaslom megtekinteni a képeit, a weboldalán elérhető galériában: pontosan itt. A bemutatkozásában írja, hogy rá kell érezni arra a személyre, akit éppen megörökít. Szükség van az empátiára, a megértésre, emberségre. Nála ez egyáltalán nem süketelés. Lapozz bele a képeibe, én hátast dobok minden alkalommal.
Ja és ha tetszik, a weboldalán lehet vele kapcsolatba lépni, és gyorsan bekérni az árajánlatát és lefoglalni az esküvőre.
Vigyázzatok! 2017 májusára én mindjárt le is stoppolom! 😉
